A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülő nő, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben. Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idő előtt vágják el, mikor a csecsemő még azon keresztül lélegzik. Szülni és megszületni azonban másképp is lehet.

„Születéskor a gyermeknek semmiképpen sem szabad az oxigénben hiányt szenvednie. Egy pillanatra sem. Ezt mondja a tudós. Igaza is van. A természet is pontosan úgy ítélte meg, mint kitűnő kutatója. Úgy intézte, hogy a veszélyes átmenet alatt a gyermek egy helyett két forrásból kapjon oxigént: a tüdejéből és a köldökzsinórból.

A két rendszer egyszerre működik: egyik átveszi a másiktól a stafétabotot: a régi, a köldökzsinór, mindaddig folytatja a gyermek oxigénnel való ellátását, amíg az új, a tüdő, teljesen át nem vette szerepét. Miután a gyermek megszületett, elhagyta az anyai testet, még összeköttetésben marad vele e köldökzsinóron át, mely hosszú percekig hevesen lüktet. Négy, öt percig, gyakran tovább. Mivel a köldökzsinór ellátja oxigénnel, és a gyermek védve van az oxigénhiánytól, veszély és ártalom nélkül átállhat a tüdőlégzésre, kedve szerint, sietség nélkül. A vérnek egyébként bőven van ideje rá, hogy a régi (a méhlepénybe vivő) utat elhagyva fokozatosan beindítsa a tüdői keringést. Mindezt nem kíséri sírás. Mi kell ehhez a csodához? Csak türelem. Időt kell hagyni a gyermeknek az átálláshoz." (...) "A köldökzsinórt azonnal elvágni annyi, mint az agytól brutálisan elvonni az oxigént. Erre az egész lény a jól ismert hevességgel reagál: pánik, eszeveszett hadonászás, szívettépő, aggasztó kiáltások." (Frédérick Leboyer: A gyöngéd születés)

A csöndes-gyöngéd születést Frédérick Leboyer A gyöngéd születés című könyve tette népszerűvé szerte a világon. Az 1950-es évek óta ismert tény, hogy fájdalom jelenlétében az elhangzott szavak, mondatok különleges erővel bírnak és akár évekkel, évtizedekkel később is károsan befolyásolhatják az egyén életét. A fájdalom pillanataiban ugyanis minden érzet elraktározódik. Később, amennyiben az illetőt hasonló hatások érik a környezetében, az elraktározódott fájdalomérzet újra megjelenik anélkül, hogy tudatosodna annak forrása. Így történhet meg például, hogy a születés pillanatában az újszülöttet érő vakító fény felnőttkorban egyeseknél az erős fényre való túlzott érzékenységet eredményez. Az erős fénytől kapott fejfájás valójában a szülőcsatornán való nehéz átjutás és a fejet ért nyomás, a tüsszentés pedig az anyaméh melegéből a hideg külvilágba érkezés újraélése. Ezekből a felfedezésekből táplálkoznak Leboyer gyöngéd születésre vonatkozó legfontosabb irányelvei: nyugalom, csend és félhomály.

A szülés természetes módon zajlik úgy, hogy a kismamának és a babának a lehető legkellemesebb legyen. Amikor a gyermek megérkezik, a fejét nem fogják meg, hanem  vállánál megtámasztva, a hóna alá nyúlva emelik fel. Ráfektetik az anyja hasára, a bőr melege és rugalmassága kellemes érzéssel tölti el az újszülöttet, a közelség lehetővé teszi, hogy a köldökzsinór sértetlen maradjon

A Tudomány Kaptár Alapítvány keretein belül működő "csöndes-gyöngéd születés" programban nagyon nagy jelentősége van a teljes csendnek, ami a babának és kismamának is ideális. Az alapítvány munkatársai a gyöngéd születés részleteinek megismerésében, valamint olyan módszerek elsajátításában nyújtanak segítséget, melyek lerövidítik a vajúdási időt és megkönnyítik a szülést.

Információ:

Tudomány Kaptár Alapítvány

Csöndes-Gyöngéd Születés

1147 Budapest, Telepes u. 92.

Telefon: 06-1-252-2128

Forrás:bébilap