A mostani kutatás legnehezebb része abból állt, hogy a hivatalok adatai és információi alapján az egykori teszt résztvevőit felkutassák. A kutatók az Aberdeenben akkor élt 2792 gyerek 79 százalékának tudták végigkövetni az élettörténetét, és megállapítani, ki van még közülük életben. Mint kiderült 646 férfi meghalt, 507 élt, 247-et nem találtak meg, 27-en pedig 1987 és 1997 között elvándoroltak Skóciából. A nők közül 1997 januárjáig 438 halt meg, 594 életben volt, 315-öt nem találtak meg, és 18 elvándorolt.

A túlélők az egykori tesztjeik alapján 102 pontos IQ-val rendelkeztek, szemben az elhunytak 97,7 pontjával. A 15 százalékkal alacsonyabb pontszám elérése azt jelentette, hogy a 75. születésnap megünneplésének esélye 20 százalékkal csökkent. 30 pontos mínusz egyenesen 37 százalékkal vetette vissza ezt az esélyt.

Ezen felül azt is sikerült megállapítani, hogy a férfiak esetében ez az összefüggés kevésbé jellemző, mint a nőknél. Azonban nem lehet kizárni, hogy ezt a tendenciát a férfiak magasabb második világháborús halandósága okozza. Általánosságban el lehet mondani, hogy a magasabb IQ-jú gyerekek a kisebb családokból származtak, vagyis a gazdagabb környékekről.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felmérés nem volt reprezentatív, és a jelenség egyértelmű okait sem sikerült feltárni. Nincs kizárva, hogy a magasabb IQ és a várható élettartam összefüggését a genetikai jellemzők mellett a szociológiai környezet is befolyásolja. Ez utóbbi például a gyermekkori étkezésre, társadalmi helyzetre és képzettségre is kihatással van. Egyrészt a szegényes környezetben élő emberek könynebben megbetegednek, és rövidebb ideig élnek. A magasabb intelligencia azonban a jobb képzettség és munkahely alapja lehet, mely kisebb környezeti ártalmakkal jár. Talán a magasabb intelligencia lehet annak is az alapja, hogy az illető egészségesebben él.

Biztonsággal a brit kutatók csak azt tudták kijelenteni, hogy a szúróprobaszerűen megvizsgált körben a gyermekkori IQ-ból nagy biztonsággal meg lehetett jósolni az elért életkort.

index.hu