Nem, most nem olyan tanácsok következnek, hogy főzz be előre, mert szülés után nem lesz időd ilyesmire. Sokkal inkább olyasmikről, amikről senki nem szeret beszélni, pedig nagy segítség előre tudni róluk.
Lehet, hogy inkább a szülés utáni pár hét átvészelésére kellene tanfolyamokat indítani, ugyanis való igaz, hogy talán ez az egyik legnagyobb megmérettetés egy nő (és persze, apává vált férfi) életében. Elijeszteni a világért sem szeretnénk senkit, sokkal inkább néhány olyan tabura rávilágítani, amit nagy valószínűséggel a barátnők sem mesélnek el.
Fájhat a szoptatás
Ha beindult a tejelválasztás, és sikerül is szoptatnunk, beletelhet jó pár napba, mire megedződnek a mellbimbók.
Ég, csíp, szúr és egy picit sem kívánjuk, hogy a babánk két óránként rácuppanjon. Ez teljesen normális, és nem azért van, mert nem jól szoptatunk (pedig szeretik ezt hangoztatni). Egyszerűen csak meg kell erősödjön ez a (korábban funkció nélküli) extra vékony bőr, ami beletelik egy kis időbe. A szoptatást viszont
emiatt nehogy feladjuk! Inkább szerezzünk be 100% lanolin tartalmú kenőcsöt, és ezzel kenegessük minden egyes szoptatás után, vagy amikor csak úgy érezzük, hogy jól esne.
Ugyanígy maga a szívó érzés sem a legkellemesebb eleinte, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy szokatlan, ahogy a tejbelövellés feszítő érzése sem a legmámorítóbb, de mindkettőt meg fogjuk szokni, csak tartsunk ki!
Az ördögtől való nagyvécézés
A kórházban konkrétan naponta többször is megkérdezik majd, hogy sikerült-e már elintéznünk azt a bizonyos "nagydolgot". Erre mindössze annyi a magyarázat, hogy kíváncsiak, vajon rendeződött-e az emésztésünk a szülés után. A
császáros anyukákkörében pedig, hogy nem történt-e semmilyen belső sérülés. Pontosan emiatt szerepel sok kórházi csomag leírásban, hogy tárazzunk be aszalt szilvából.
Arról viszont nem sok szó esik, hogy a probléma legtöbbször nem is az ingerrel van, hanem a ténnyel, hogy irdatlanul félünk attól, hogy ülő helyzetben újra nyomnunk kelljen (pláne, mert fáj minden odalent). És mi van, ha túlfeszül és átszakad a gátvarrat? Nyugodjunk meg, ez a félelem teljesen alaptalan.
A szorongás viszont tényleg okozhat székrekedést, ezért próbáljunk rengeteget inni és minél rostdúsabban táplálkozni! Jól jöhet az aszalt szilva,
szilvalekvár, sárgabarack, őszibarack, lenmag, joghurt vagy narancslé - ezekből tényleg vásároljunk be előre, és vigyünk magunkkal a kórházba is. A legfontosabb pedig, hogy ne féljünk tőle, 2-3 nap és biztosan menni fog a dolog.
Hát- és derékfájás
Előfordulhat az első napokban, hetekben (de akár hónapokban is), hogy a derekunk és a hátunk is sajogni fog. Ez annak köszönhető, hogy a terhesség alatt ellazulnak az inak és szalagok, a medence és a keresztcsont folyamatosan tágul, hogy helyet adjon a babának, erre a szülés pedig csak rátesz egy lapáttal. Sokat segíthet, ha megtanulunk fekve szoptatni, a folyamatos ülés és babára hajolás ugyanis tovább ront a helyzeten.
Ülve szoptatáshoz is támasszuk meg a derekunkat és párnázzuk alá a babát is, hogy ne nekünk kelljen ráhajolni. Épp elég, hogy naponta százötvenszer kell behajolni hozzá a kiságyba, és kiemelni őt onnan - figyeljünk arra is, hogy ezt ne derékból tegyük! A szülés utáni derékfájásnak azonban fokozatosan enyhülnie kell, ahogy a testünk visszarendeződik az eredeti állapotába. Ha hónapokkal később sem érzünk javulást, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Két pelenkás egy családban
Ki gondolta volna, hogy szülés után egy újszülött mellett gyakorlatilag saját magunkat is hetekig "pelenkáznunk" kell. Két csomag extra méretű inkontinencia betét tehát valószínűleg nem lesz elég, ennél jóval többre lesz szükségünk, mivel eleinte a 250 millilitert is elérheti a lochia, azaz a gyermekágyi folyás mennyisége. Azért ne ijedjünk meg, eddig még mindenki túlélte ezt a kis kellemetlenséget, ám jobb, ha tisztában vagyunk vele. A folyás mennyisége hétről hétre csökken, a színe pedig barnásra, sárgásra, majd fehérre változik.
Előfordulhat, hogy időnként úgy tűnik, hogy elmúlt, aztán mégis visszatér. Legkésőbb 8-10 hét múlva azonban valóban véget ér a folyás. Ez alatt igyekezzünk minél gyakrabban cserélni a betétet, és tisztán tartani a gát tájékát. Intim mosakodót ne használjunk, tusfürdőt meg semmiképp, teljesen elég a tiszta meleg vízzel való mosakodás. Amennyiben a folyás színe hetek alatt sem világosodik, alvadt vérdarabkák is távoznak vele, a szaga pedig igencsak kellemetlen, keressük fel a nőgyógyászunkat!
Kialvatlanság, és ami ezzel jár
A leggyakrabban azt a jó tanácsot kapjuk a terhesség alatt, hogy "most aludj, mert szülés után nem tudunk." És ez abszolút igaz az esetek 90%-ában (isten áldja a maradék 10%-ot, akinek az első perctől végigalussza az éjszakát a gyermeke). Természetesen mind jól tudjuk, hogy ez egy olyan dolog, amire nem lehet felkészülni.
Arra viszont fontos, és érdemes előre gondolni, hogy ennek a kóros kialvatlanságnakmilyen egyéb "mellékhatásai" lehetnek. Előfordulhat ugyanis, hogy időnként nagyon rossz lesz a kedvünk annak ellenére, hogy életünk legnagyobb csodáját éljük át éppen. Ez teljesen normális, és ettől még nem biztos, hogy gyermekágyi depresszióban szenvedünk.
Előfordulhat az is, hogy ingerlékenyebbek, sírósabbak leszünk és úgy érezzük, hogy itt a világvége. Az életünk 180 fokos fordulatot vett, a hormonjaink őrült táncot járnak, tele vagyunk bizonytalansággal és kérdéssel, nem csoda, ha nem ér fülig a szánk a nap minden egyes percében. Nagyon fontos, hogy a partnerünk elfogadó és támogató legyen ebben a kezdeti időszakban, de mi magunk is tudatosítsuk, hogy ez sem fog örökké tartani.
A már szült barátnőkkel (vagy a saját anyukánkkal) való beszélgetések, baba-mama klubok és más hasonló közösségi események (vagy akár online csoportok), ahol megoszthatjuk az érzéseinket, feltehetjük a kérdéseinket, rengeteget segítenek a kezdeti hetekben, hónapokban. De a legfontosabb, hogy bízzunk magunkban, a megérzéseinkben, és a számtalan jó tanács meghallgatása után csak azt fogadjuk el, ami nekünk és a babánknak a legjobb, hiszen nincs két egyforma baba (és anyuka sem)!
Forrás:http://www.babaszoba.hu
Kommentáld!