Figyelmeztető jelekEgy-három nappal a szülés előtt az anya hüvelyéből szürkés színű, vérrel kevert nyákos massza távozik, a nyákdugó. A méhnyak által termelt nyákból áll, ami a terhesség alatt a progeszteron hatására megvastagodik, hogy megvédje a fertőzésektől a méh üregét. A nyákdugó elvesztése csak azt jelzi, hogy az anya teste készülődik a szülésre, semmi értelme tehát azonnal a szülészetre rohanni. A nyákdugó néha csak a magzatvíz elvesztésének pillanatában vagy a méhszáj kitágulása során, észrevétlenül távozik az anya testéből.

A gyermek tömege túlfeszíti a méhet és megkezdődnek az első összehúzódások. A méhnyak felpuhul, elsimul. A méhösszehúzódások az oxytocin és a prosztaglandinok hatására egyre gyakoribbak lesznek. Ekkor még a terhesség alatti összehúzódásokra hasonlítanak. Ez az első szakasz a méhnyak tágulásának ideje, amely átlagosan 8-12 óra. A vajúdás első jelei a magzatvíz elvesztése vagy a méhgörcsök jelentkezése. A magzatvíz elfolyása rendszerint olyan érzés az anyának, mintha hirtelen meleg, tiszta folyadék öntené el. Mindig többnek tűnik, de a valóságban ritkán lépi túl egy pohár űrtartalmát. A magzatvízburok megrepedése akaratlan, kiszámíthatatlan, fájdalommentes és nincs összehangolva a görcsökkel, amelyek néha rögtön a magzatburok megrepedése után, néha csak néhány órával később jelentkeznek. A repedés nem mindig egyértelmű, ha a magzatburok magasan reped, a szivárgás tévesen folyásnak vagy vizeletcsepegésnek is vélhető. Akárhogyan is történik, az anyának azonnal el kell indulnia a szülészetre, kerülnie kell a sok járkálást, és ilyenkor már a fürdőtől is el kell tekinteni. Az azonnali indulás még inkább szükséges, ha a folyadék sárgás vagy zöldes színű. A szülészetre érkezéskor a folyadékból mintát vesznek, hogy kiderítsék egy esetleges kórokozó jelenlétét. A magzatvíz zöldes színe azt jelzi, hogy a gyermek magzati székletet (meconium) ürített, aminek oka oxigénhiány is lehet, ilyenkor gyorsan kell cselekedni.

A vajúdás idején a méh izomzata összehúzódik. A görcsök nem mindenkinél egyformán alakulnak ki: lehetnek fájdalmasak rögtön a vajúdás kezdetén, vagy éppen ellenkezőleg, fokozatosan válnak fájdalmassá. Az idő múlásával a görcsök egyre gyakrabban, rendszeresebben és erőteljesebben jelentkeznek. Olyan érzés, mint egy körkörös hullám, mely a derék aljából indul ki és övként szorítja át a hasat, de jelentkezhet tűszúrásszerűen is.

A tágulás

A tágulási szakasz, a méhnyak megrövidülése ("felszedődése") és kitágulása, az először szülő nőknél átlagosan 10 óráig, a többedszer szülőknél 4,5 óráig tart. Az összehúzódások ritmusossá, erőteljesebbé válnak. A méh megkeményedik, eleinte átlagosan 15-20 percenként 15 másodpercre, majd 10-12 percenként 30 másodpercre. Az összehúzódások hatása kettős: felszedik és tágítják a méhnyakat, és a gyermeket a medence felé nyomják.

Az egy-két órától akár 20 óráig is tartó időszak alatt a méhösszehúzódások hatására a méhnyak fokozatosan 4, majd 8 centiméteres átmérőig tágul. Ha a magzatburok nem reped meg magától, a szülészorvos repeszti meg. Ebben az időszakban a kb. 1 percig tartó fájások 4-5 percenként jelentkeznek. Sok szülészeten fekvő helyzetet kényszerítenek a kismamára, pedig sokan ösztönösen érzik, hogy az álló vagy ülő testhelyzet előnyösebb lenne a számukra ebben az időszakban. A függőleges testhelyzet segít a magzatnak megtalálni az útját, a súlya megkönnyíti a leereszkedést, míg fejének nyomása gyorsítja a tágulást. A kismama, ha részt vett szülés előtti felkészítésen, alkalmazhatja a tanultakat: a fájás közeledtekor lélegezzen be egy jó nagyot, majd lassan lélegezzen ki, mintha csendben el akarna fújni egy kitartóan égő gyertyát. Egyidejűleg lazítsa el a hasizmait és a gátizmokat. Ily módon kell kivárni a görcs csúcspontját (kb. 10-20 másodperc), majd fokozatosan elengedni magát.